 |
 |
|
Fehértó község bemutatása
Elhelyezkedés, rövid történeti
áttekintés: Fehértó a Győrt Sopronnal összekötő
85-ös főúttól északra, kb. 10 km-re terül el, Győrtől 30. Csornától
16 km távolságra fekszik. Lakosainak száma 510 fő, enyhén
csökkenő tendenciát mutat. Korábban az elvándorlás következtében csökkent
a népesség, ma inkább a születések száma alacsony. Az aktív lakosságnak körülbelül
a fele naponta ingázik Győrbe a munkahelyére. Ez a réteg is kötődik
azonban a termőföldhöz, hiszen falun az állattartás és főként a zöldségtermesztés
(paprika, paradicsom, uborka, hagyma) fontos jövedelemkiegészítő tevékenység. A községben 208 lakás található,
ebből 2 önkormányzati tulajdonban van. A település a szennyvízcsatorna
kivételével, infrastruktúrával teljesen ellátott. Győr irányából közvetlen autóbusszal
érhető el. Csorna fele is közlekedik menetrendszerinti buszjárat, átlagosan
naponta 3 óránként. Személygépkocsival legkönnyebben a 85-ös számú főútvonalról
Győr felől Kónynál jobbra elfordulva közelíthető meg. Fehértóról az első említést
1368-ból olvashatjuk. Előtte – feltevések szerint – egy Újfalu nevű
község feküdt a mai Fehértó területén. A település minden valószínűség
szerint a pogány dúlások következtében pusztult el, mégpedig mindjárt
a török hadjáratok kezdetén. A falu a XIV. század végétől
1848-ig úrbéres község volt, a székeskáptalan jobbágyai lakták. Mindig
Győr vármegyéhez tartozott, földbirtokos ura a győri káptalan volt.
Földje nem volt a legtermékenyebb, lakóinak épphogy megélhetést nyújtott.
Valamikor marha és lótenyésztéséről volt híres, később jól jövedelmezett
a nádtermelés, és a mesterséges haltenyésztés. A XIX. század elején a földművesek
mellett a kismesterségek művelői is megtalálhatók: egy időben több takácsmester
is dolgozott itt, a kendert helyben termelték. Az 1945-ös földosztás során
többen jutottak földhöz, majd megalakult a termelőszövetkezet, mely
az 1990-es évek elejéig működött. Közigazgatási feladatait Győrsövényházzal
és Bezivel közös körjegyzőségben látja el. A falu mellett elterülő Fehér-tó
a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, ahol láp- és mocsárrétek, nádasok,
fűzfabokrok vagy vastag törzsű fűzfák szegélyezik a művelésre fogott
legelőket, szántókat. A réteken orchideák virágoznak a mocsári gólyahír
között, a kosbor is különféle színekben pompázik. A tóban még élnek
csíkfélék, a lápi póc és a compó. Szigorúan védett terület, hiszen madárvilága
egyedülálló. A nádasokban fészkel a nagykócsag, a bölömbika, a vörösgém,
a réteken a bíbicek, cankók és godák nevelik kicsinyeiket. A költöző
madarak fontos állomáshelye a tó és vidéke. Az ornitológusok 200 madárfajt
tartanak itt számon. A megfigyelőtoronyból csodálatos madárarzenál tárul
a szemünk elé. Két évtizede szerveznek ornitológai és természetvédelmi
tábort. Szakemberek vezetésével diákok és kutatók együtt dolgozva ismerkednek
a Hanság értékeivel.
Vállalkozások: Kereskedelem, szállás, vendéglátás
Műemlék épületek: Római
katolikus templom
Civil szervezetek, Alapítványok:
Sporttevékenység:
|
